Az
országban egyedül állóként kezdődött 2008.szeptemberben cigány
nemzetiségi nevelés óvodánkban. A roma kisgyerekeket egyszerre neveljük
magyar és cigány nyelvre egy vegyes és egy nagycsoportban. A
gyermekekkel cigány nemzetiségű óvodapedagógus foglalkozik, aki kitörő
lelkesedéssel neveli a gyermekeket.
A MR 1 Kossuth Rádióban 2008.10.17-én elhangzott riport:
Roma nemzetiségi nevelés az óvodában
Úttörő
kezdeményezéssel álltak elő Hosszúpályiban a roma szülők. A Debrecentől
alig 20 kilométerre fekvő településen azt kérték a családok, hogy a
napközi otthonos óvodában legyen cigány nemzetiségi nevelés is.
"Az
országban elsőként kezdődött szeptemberben cigány nemzetiségi nevelés
Hosszúpályi napközi otthonos óvodájában. A roma kisgyerekeket egyszerre
nevelik magyar és cigány nyelvre, egyelőre két csoportban.
Ahogy
Berenyei András polgármester elmondta, a két nemzetiségi csoport a
cigány szülők kérésére indult, ők kezdeményezték, hogy gyerekeik az
óvodában anyanyelvükön kommunikáljanak, megismerkedjenek hagyományokkal
és kultúrájukkal. „Ötvenegy cigány szülő kérte, hogy a gyerekét tanítsák
cigány nyelvre, hisz sok szülő nem tud rendesen cigányul beszélni.
Nálunk a lovári nyelvet ismerik."
„Van egy nagycsoport, amelyet
kimondottan az iskolára készítünk - mondta Csonkáné Lakatos Klára, az
egyetlen roma származású óvónő a Hosszúpályi óvodában. - És van egy kis
középsős, vegyes csoport, korosztály szerint. Van cigány származású
gondozónőnk, leginkább ő kerül közeli kapcsolatba ezekkel a gyerekekkel.
Ketten vagyunk, akik abszolút beszéljük az oláh cigány nyelvet, és van
egy érettségivel rendelkező, jelenleg a főiskolára készülő fiatal cigány
lány, aki szintén a csoportban van velem.. Ezek a családok szociális
hátrányokkal küzdenek. A gyerekek nem érik el azt a szintet, amit 3-4
éves korban a többi csoportban elérnek. Mi mindent igyekszünk bepótolni.
Két nyelven beszélnek, és ez a kétnyelvű kavarodás nem tisztázódott le a
gyerekekben. Van, aki magyarul is alig tud beszélni és cigányul is alig
tud beszélni. De aztán kiderült, hogy tényleg szépen tudnak cigányul
beszélni, mert a gondolkodásuk, az álmaik, a lelkiviláguk cigányul van.
Viszont nehezen tudják az ő kis gondolataikat rögtön magyar nyelvre
lefordítva előadni. Mi azt szeretnénk elérni, hogy az érzelmi világuk
stabil legyen, otthon érezzék magukat, biztonságban legyenek, kinyíljon a
lelkük. Akkor egyre inkább meg tudjuk tartani magyar nyelven is a
foglalkozásokat."
A szülők örülnek, hogy gyerekeik anyanyelvükön
is tanulhatnak. Baloghné Száva Anikó egyike azoknak, akik aláírásukkal
kezdeményezték a cigány nemzetiségi csoportok elindítását
Hosszúpályiban. Csonkáné Lakatos Klára óvónő korábban romológia szakot
is végzett, ezen keresztül felnőttekkel is dolgozott. Azt mondja,
munkája túlmutat az óvoda keretein, az ottani roma társadalomra is jó
hatással van.
„Nemcsak a gyerekeket nevelem, hanem a családokat
és az itt élő 1600 fő körüli cigány lakosságot is. Igazán a cigány
családokat leginkább a gyereken keresztül lehet elérni, ők pedig így
tudják igazán az intézményünket elfogadni, sőt, az egész
önkormányzatunkat jobban el tudják fogadni."
Hosszúpályi községben a lakosság majdnem negyede roma."
Mátyus Kati